Fertő partján, Fertőszéplakon
van egy mini bölcsőde.
Létrejötte kedves-okos
nénik, bácsik érdeme.
Építette, szépítette
a sok dolgos munkáskéz,
s mire a fű kisarjadt
megnyitotta kapuit.
Összegyűltünk valahányan
ünnepelni, örülni.
a gyermekek jól-létéről
együtt gondoskodni.
Telt az idő, múlt az idő
gyarapodott a gyereksereg,
és a szép, új csoportszobát
lélekkel töltötte meg.
Kiskonyhában fa-zöldségből
készül a játékbaba étele.
Megvizsgáljuk a plüssmackót:
aranyszíve dobog-e?
Kiskockákból megépítjük
kisgarázsát autóknak.
Apró kezek szorgalmasan
magas tornyot alkotnak.
Az udvaron szaladgálunk.
fűz-kuckókban bújócskázunk.
Sütünk egy kis homoksütit,
gombócozzuk a homokfagyit.
Kismotorral gyorshajtásért
nem jár nekünk büntetés,
mégis jobb, ha nem száguldunk,
ne legyen bibi, sérülés.
Finom ebéd illatára
az asztalokhoz leülünk.
Kockás abroszt leterítjük,
közösen megebédelünk.
Ebéd után bölcsis ágyban
a mesét csendben hallgatjuk.
Álommanó álomport szór,
hogy szépeket álmodjunk.
Márton-napi felvonulás
volt az első közös programunk,
jól éreztük magunkat,
reméljük még folytatjuk.
Ha néha pityergünk is,
van sok móka, nevetés.
Napról-napra ügyesedve
igy telnek a napjaink.
A bölcsiben készült fényképek ide kattintva tekinthetők meg.
