A Magyar Országgyűlés határozatában november 13-át a magyar nyelv napjává nyilvánította 2011-ben, ugyanis ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt. A II. világháború után csak azok a nemzetek tudtak felemelkedni, amelyek ragaszkodtak saját szavaikhoz, nyelvükhöz és kultúrájukhoz. Ravasz László püspök ezt mondta erről: „A nyelvünk nagyobb kincsünk, mint a földünk, mert régibb s akkor is él, mikor a föld már nem a mienk. Nagyobb, mint történelmünk, mert a történelem a nyelvben elfér, de a nyelv nem fér el a történelemben.”
Iskolánkban november 13-án mi is megemlékeztünk a magyar nyelv napjáról.
Felhívtuk tanulóink figyelmét a szép és helyes beszédre, amelynek művelése természetesen nemcsak erre a napra szól. A három magyartanár a nyelvről szóló verseket, írásokat olvasott fel. Magyarórákon, de más tanórákon is ehhez kapcsolódó feladatokat oldottak meg a gyerekek, a 8. osztályosok plakátot készítettek. Reméljük, hogy ennek a napnak az üzenete még sokáig áthatja mindennapjainkat.
„Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek,
És áhitattal ejtsétek a szót,
A nyelv ma néktek végső menedéktek,
A nyelv ma tündérvár és katakomba,
Vigyázzatok ma jól, mikor beszéltek!” (Reményik Sándor)
