Közhasznú információk
Önkormányzat
E-ügyintézés
Közérdekű adatok
Intézmények
Vállalkozások
Civil- és sportélet
Hitélet
Településünkről
Látnivalók
Szent Balázsra emlékeztünk |
Írta: Iliásné Pozsgai Anna iskolaigazgató |
Szent Balázs vértanú ünnepét a XII. század óta február 3-án tartják, amikor a katolikus egyházban balázsolást, vagyis torokáldást végeznek. A hívők még ma is szívesen fogadják a szent nevével elmondott áldást, melyet az előző napi Gyertyaszentelő gyertyáinak fényében végez el a pap. Két összecsavart szentelt gyertyát tart a hívek torka elé, miközben elmondja az áldást a torokbetegség és minden más baj ellen. Almát is szenteltek ilyenkor, abban a hitben, hogy a torokfájás ellen alkalmas gyógyszer.
Szent Balázs nevéhez számos csoda és legenda fűződik. Az egyik szerint a szent megáldott és megmentett egy halszálkától fuldokló fiút. A gyermek édesanyja a börtönben sínylődő püspöknek kenyeret, húst és gyertyát vitt hálából. Erre a legendára alapul a balázsolás szokása. A Dunántúlon, az Ipoly és Nyitra környéki falvakban, a Csallóközben szokás volt a Balázs-járás. Maskarába öltözött gyermekcsoportok jártak házról házra. Egyikük Balázs püspököt személyesítette meg – fején papírsüveggel, a többieken papírcsákó volt, oldalukon fakard. Nyársat vittek, hogy a háziak arra tűzhessék a kolbászt és a szalonnát. A Balázs-járás, akárcsak a soványpénzű tanítók jövedelemkiegészítését jelentette, amit gyakran díjlevelükbe is belefoglaltak. A háziaktól kapott szalonnát, babot, zsírt, tojást a gyerekek elvitték a tanítónak, aki azután megvendégelte őket. Szent Balázs örmény születésű orvos és püspök, később remete a IV. századi keresztényüldözések során, 316-ban szenvedett vértanúhalált. Védőszentje az orvosoknak, takácsoknak. Ünnepe a tél végét és az ezzel járó viharos szelek idejét is jelzi. |