TÖTÉNELEM Falumúzeum |
| Falumúzeum |
|
Múzeum lesz a parasztházakban, Fertőszéplak
- műemlék község írta a Kisalföld 1979. április 8-i vasárnapi
száma. " Állami vásárlás. Végeredményben örvendetes már
az is, hogy az öt egymás melletti hangulatos kis portát meg
lehetett menteni. A házakat néhány éve a megyei tanács segítségével
az állam megvásárolta, kezelésébe vette. Felújításuk hamarosan
megkezdődik. A soproni múzeum már megkezdte a gyűjtést, hogy
a Fertő menti parasztkultúra (lakás és életmód), népviselet,
paraszti gazdálkodás emlékeit összegyűjtve azokat elhelyezze
az öt házban, és múzeumegyüttest alakítson ki.
A tervek szerint a fertőszéplaki népi múzeumot 1980-ban adják
át rendeltetésének."
Az épületek kijelölésénél nem volt nehéz a választás, hiszen
a legendásan szép, egységes fűrészfogas beépítésű széplaki
utcasor az 1930-as évektől kezdve minden népi építészetet
tárgyaló mű illusztrációjaként ismert. Ebből az utcasorból
a kijelölés időpontjáig még öt egymás mellett álló épület
megmaradt - Nagy Lajos király u. 31-39 sz. - adva ezzel lehetőséget
a hagyományos háztípus bemutatására és a valamikori településkép
töredékes érzékeltetésére.
A kiválasztott épületek állami kisajátítása 1975-ben befejeződött
s az Országos Műemléki Felügyelőség Soproni Építésvezetősége
1976 nyarán megkezdte a házak helyreállítását. A munkálatokat
megelőző és a velük párhuzamosan folyó feltárások megállapították,
hogy a lakóházak 1860-1870 között épültek - részben ennek
köszönhető egységes voltuk.
A házak építésük idején a legkorszerübb eljárások és anyagok
felhasználásával, jól képzett kőműves és ácsmesterek közreműködésével
készültek A kutatás valamennyi ház esetében feltárta a szabadkéményes
füstelvezetés nyomait.
A házak falazata égetett tégla és nyerstégla vegyes használatával
készült.
A múzeumi bemutató terveinek készítésekor az öt helyreállított
házban található hét önálló lakás a következő funkciókat kapta:
A 39. sz. ház gondnoki lakás.
A 37. sz. ház eredeti formájának megfelelően épült újjá. Belső
helyiségeiben került bemutatásra
a környék uradalmainak, községeinek, lakóinak életére vonatkozó
írott dokumentumok és tárgyak a XV. századtól napjainkig.
Ennek a teleknek a végében található a hegykői pajta, melynek
vázát téglából rakott lábak tartják, oldalfalai és héjazata
pedig nádból készültek.
A 35. sz. ház az építés idejének megfelelően épült ujjá. Két
lakást építettek egymás mögé, mindkettőt 1869-ben. A ház hátsó
lakás tárgyai az 1870-1900 közötti időszakra jellemzőek. A
ház udavarán álló építmény eredetileg istálló volt, amit a
harmincas évek közepén asztalosműhellyé, 1942-ben pedig pálinkafődévé
alakítottak át.
A 33. sz. ház szintén két lakást foglal magába, az 1890-1910
körül divatba jött furnirozott butorral berendezve. Az udvart
lezáró téglafalú, cseréptetos pajtában
a gazdasághoz szükséges eszközök láthatók. A telket lezáró,
faoszlopokon álló, deszkázott oldalú sarródi pajtában a gazdaságban
szükséges legfontosabb eszközök: szekér, görbe gerendelyes
eke, kaszapengés szecskavágó, favázas boronák, a nádaratás
eszközei, tarlógereblyék, szelelorosták találhatóak. A pajta
és a ház között látható a járgányszerkezet a hozzá kapcsolt
cséplodobbal.
A 31. sz. ház a napjainkhoz még közeli 1950-es évek állapotát
mutatja be.
A ház végében közvetlenül az istálló után van a kút. Az épülethez
tartozó hidas keményfa lábakon álló, háromrekeszes - padlásán
tyúkóllas - nagyméretű építmény. A telket lezáró pajtában
magtisztító eszközök.
|
Iskola
története |
Téglagyár |
|
|
|
|