Múzeum lesz a parasztházakban, Fertőszéplak - műemlék község írta a Kisalföld 1979. április 8-i vasárnapi száma. " Állami vásárlás. Végeredményben örvendetes már az is, hogy az öt egymás melletti hangulatos kis portát meg lehetett menteni. A házakat néhány éve a megyei tanács segítségével az állam megvásárolta, kezelésébe vette. Felújításuk hamarosan megkezdődik. A soproni múzeum már megkezdte a gyűjtést, hogy a Fertő menti parasztkultúra (lakás és életmód), népviselet, paraszti gazdálkodás emlékeit összegyűjtve azokat elhelyezze az öt házban, és múzeumegyüttest alakítson ki.
A tervek szerint a fertőszéplaki népi múzeumot 1980-ban adják át rendeltetésének."

Az épületek kijelölésénél nem volt nehéz a választás, hiszen a legendásan szép, egységes fűrészfogas beépítésű széplaki utcasor az 1930-as évektől kezdve minden népi építészetet tárgyaló mű illusztrációjaként ismert. Ebből az utcasorból a kijelölés időpontjáig még öt egymás mellett álló épület megmaradt - Nagy Lajos király u. 31-39 sz. - adva ezzel lehetőséget a hagyományos háztípus bemutatására és a valamikori településkép töredékes érzékeltetésére.


A kiválasztott épületek állami kisajátítása 1975-ben befejeződött s az Országos Műemléki Felügyelőség Soproni Építésvezetősége 1976 nyarán megkezdte a házak helyreállítását. A munkálatokat megelőző és a velük párhuzamosan folyó feltárások megállapították, hogy a lakóházak 1860-1870 között épültek - részben ennek köszönhető egységes voltuk.

A házak építésük idején a legkorszerübb eljárások és anyagok felhasználásával, jól képzett kőműves és ácsmesterek közreműködésével készültek A kutatás valamennyi ház esetében feltárta a szabadkéményes füstelvezetés nyomait.
A házak falazata égetett tégla és nyerstégla vegyes használatával készült.

A múzeumi bemutató terveinek készítésekor az öt helyreállított házban található hét önálló lakás a következő funkciókat kapta:
A 39. sz. ház gondnoki lakás.

A 37. sz. ház eredeti formájának megfelelően épült újjá. Belső helyiségeiben került bemutatásra
a környék uradalmainak, községeinek, lakóinak életére vonatkozó írott dokumentumok és tárgyak a XV. századtól napjainkig. Ennek a teleknek a végében található a hegykői pajta, melynek vázát téglából rakott lábak tartják, oldalfalai és héjazata pedig nádból készültek.






A 35. sz. ház az építés idejének megfelelően épült ujjá. Két lakást építettek egymás mögé, mindkettőt 1869-ben. A ház hátsó lakás tárgyai az 1870-1900 közötti időszakra jellemzőek. A ház udavarán álló építmény eredetileg istálló volt, amit a harmincas évek közepén asztalosműhellyé, 1942-ben pedig pálinkafődévé alakítottak át.








A 33. sz. ház szintén két lakást foglal magába, az 1890-1910 körül divatba jött furnirozott butorral berendezve. Az udvart lezáró téglafalú, cseréptetos pajtában
a gazdasághoz szükséges eszközök láthatók. A telket lezáró, faoszlopokon álló, deszkázott oldalú sarródi pajtában a gazdaságban szükséges legfontosabb eszközök: szekér, görbe gerendelyes eke, kaszapengés szecskavágó, favázas boronák, a nádaratás eszközei, tarlógereblyék, szelelorosták találhatóak. A pajta és a ház között látható a járgányszerkezet a hozzá kapcsolt cséplodobbal.




A 31. sz. ház a napjainkhoz még közeli 1950-es évek állapotát mutatja be.
A ház végében közvetlenül az istálló után van a kút. Az épülethez tartozó hidas keményfa lábakon álló, háromrekeszes - padlásán tyúkóllas - nagyméretű építmény. A telket lezáró pajtában magtisztító eszközök.