|
Az első iskolai adat 1697-bol származik.
1697. november 2-án az egyház részéről Visitatio zajlott le,
melybol az akkori iskoláról is történik említés. Az irat,
amely a pannonhalmi levéltárban található csak néhány az iskolára
vonatkozó adatot tartalmaz. Megtudhatjuk, hogy a községben
volt iskola, melynek épülete romos. Az oskolamester Nagy Márton
volt, vasvári származású és 23 éves, a tanításon kívül ellátta
a kántori, a jegyzői és a harangozói tisztségeket is.
Érdekes adatokat találhatunk az akkori iskolákról Csóka Lajos
O.S.B.: Sopron vármegye katholikus egyházi és tanügyi viszonyai
III. Károly és Mária Terézia korában című művében. Így megtudhatjuk,
hogy hazánk közoktatásügye, különösen az elemi fokon szomorú
képet mutat.
A szorgalmi idő csak a téli hónapokra terjed, novembertől
március közepéig. Fő tantárgy a hittan volt. Az alsó osztályban
olvasásra tanították a nebulókat, a középsőben a helyes és
szépírásra, a felső osztályban a számolás alapműveleteire.
Az iskola nem volt ingyenes, tandíjat negyedévenként fizették
a szülők 15-24-45 krajcárt. Ez képezte főleg az oskolamester
járandóságát.
A következő iskolára vonatkozó adatok 1873-ból származnak.
A Soproni Levéltárban található Évi jelentés a sopronmegyei
iskolatanács 1873. évi muködéséről és a tankerületbeli népoktatásügy
állapotáról című anyag a következőket írja: Az iskola jellege
római katholikus. Az iskola állapota rossz. Építtetett az
iskola 1854-ben, s egy tanteremmel rendelkezett. Az iskola
felszereltsége 1 db fali olvasótábla, 1db földgömb, a db Magyarország
falitérkép, 1db természetrajzi falitérkép és 1 db számológép.
A tankötelezett tanulók száma: 6-12 éves koruak 76 fiú és
77 leány, összesen 153 tanuló, közülük mindennap iskolába
járt 143.
Az ismétlő iskolában, ahova a 12-15 éveseknek kellett járniuk,
hetente csak egy alkalommal tanítottak. Az iskolában 1872.ben
1 rendes tanítót, 1873-ban 1 segédtanítót is alkalmaztak.
|
| | |  | |
|
| |
Jelentős változást hozott az iskola történetében 1904.- Az
iskola építője Pokker János volt, róla emlékezett meg születésének
150. évfordulója alkalmából 2000. augusztus 18-án 18 fertőszéplaki
régi diák. Ebből az alkalomból emléktáblát helyetek el az
iskola falán.
A régi 1854-ben épült iskolaépületet lakássá alakították,
s helyette az eszterházi hercegség a 20 éves vadászati bér
fejében felépítette a 3 tantermes, 1 tanítói lakással rendelkező
iskolát. Ettől az időponttól számíthatjuk az iskolát 3 tanerősnek.
Errol az iskoláról írásos feljegyzések nem maradtak fenn,
de a községben élok elbeszéléseiből sokat megtudhatunk.
Az 1800-as évek végén két tanítója volt az iskolának: Kotsis
István és Róth Lajos. Kotsis István pedagógiai pályafutásának
csaknem teljes egészét Fertőszéplakon töltötte, 50 évi szogálat
után1926-ban ment nyugdíjba. 1904-ben harmadik tanerőként
Reszler Simon került a községbe.
|
| | |  | |
|
| |
Az iskolában tanítottak 1948-ig: Kotsis Jolán, Bogner József,
Schubert Miklós, Kenessei László, Menyhárt László, Lichtscheidl
József, Kocsis Ottó, Kovács Árpád, Horváth Ilona, Hajdú Árpád,
Kenessei Stella.
A faluban Schubert Miklóst, mint kiváló sportolót, a község
sportéletének fellendítojét, Kocsis Ottót, mint a háziipar
megalapítóját, Kenessei Lászlót, mint kiváló hangú kántort
emlegetik. Kenessei Lászlónétól a nevelők akkori életkörülményeiről
is sokat megtudtunk. "Viszonylag jobban élt a kántortanító,
akinek 6 kh rosszminőségű földjárandósága, fajárandósága,
párbér, misepénz járandósága is volt a tanítói fizetésén kívül.
Legjobban vártuk a halottak litániáját, amit évente két alkalommal
tartott a plébános a temetőben. Ekkor a kántor kihelyezett
kalapjába pénzt dobtak. Ilyenkor vehettünk magunknak új ruhát.
A kalapban nem ritkán több pénz gyűlt össze, mint amennyi
a férjem egész havi fizetése volt."
A tanítóság irányította teljes mértékben a falu népművelését
az 1920-as és 30-as években. Továbbtanuló nem nagyon akadt
ebben az években.
A régi iskolából két híres ember került ki. Az egyik Balogh
György ágh.ev.igazgató tanár, a soproni iskolák klasszikus
műveltségű tanára,
aki 1680 körül a jénai egyetemet látogatta. A másik neves
embere községünknek Tóth Antal bogyoszlói plébános, aki írói
tavékenységén keresztül vált közismertté. Élt 1801-1861 között.
Az iskola államosítása 1948 augusztusában történt. A község
erősen vallásos lakossága ezt nem fogadta nagy lelkesedéssel.
A régi iskola homlokzatán még ma is ott van a kereszt, nem
engedték meg, hogy bárki is levegye.
|
| | |  | |
|
| |
Nagy jelentősége volt az államosításkor a GYSEV dolgozói segítségének,
szabadidejükben, vasárnap kijöttek az iskolába, s azt kivül-belül
újjá- varázsolták. A GYSEV dolgozók áldozatos munkavállalását
márvány emléktábla örökíti meg az iskola falán.
Az államosított iskolában két tantaremben 1-3 és 2-4 osztályokban
összevonásban folyt az oktatás Kenessei Stella és Balogh János
vezetésével. Az 1948/49-es tanévben a tanulói létszám 103
volt.
1951-ben Kenessei Stella helyére Torma Ferencné került.
1955-ben az iskolát három tanerőssé fejlesztették, ekkor került
az iskolához Bíró János.
1956-ban negyedik taneroként Tömördy Béláné került az iskolához.
1959-ben Torma Ferencné és Bíró János helyére Varga Pál és
Varga Pálné kerültek.
Az 1961/62-es tanév oszén a szülők javaslatot tettek, hogy
a Fertődre bekörzetesített tanulókat vissza kellene hozni
Fertőszéplakra. A szülők javaslatát a Kapuvári Járási Tanács
V.B. Muvelodésügyi Osztály vezetoi indokoltnak találták, a
kérésüket támogatták, s 250 000 Ft állami támogatást biztosítottak
az új iskolaszárny építéséhez.
Az új öt tantermes iskolaszárny építése 1963 májusában kezdődött.
Az építéshez a lakosság családonként 300 Ft-val és 4-5 nap
tásadalmi munkával járult hozzá. Az iskolában 4 tantarem,
neveloi szoba, igazgatói iroda, két szertár, valamint zsibongó
épült.1963. augusztus 20-ra elkészült az új iskola, s alkotmányunk
ünnepén fel is avatták.
|
| | |  | |
|
| |
Lehetové vált, hogy az 1963/64-es tanévet már a felsotagozat
is Fertoszéplakon járhatta. Ekkor kerültek az iskolához Dr.
Sass Béláné, Gergely Pálné, Balogh Zsuzsa és Dosztál Magdolna.
1969 oszén készült el a 6 lakásos pedagógus ház, így sikerült
gátat vetni a gyakori nevelőcserének.
Kialakult az iskola törzsgárdája, tagjai: Balogh János, Tömördy
Béláné, Varga Pál, Varga Pálné, Dr. Sass Béláné, Kovács Lajos,
Matusek László, Matusek Lászlóné, Horváth Lászlóné.
Az iskola neveloi voltak 1948-tól az államosítás után: Torma
Ferencné, Bíró János, Kenessei Stella, Ruisz András, Módos
István, Horváth Magdolna, Patonai Lászlóné, Sipos József,
Cséry Samuné, Takács Antalné, Mincsik Andor, Szalay Csabáné,
Szabó Lászlóné, Gátas Ferencné, Szucs Miklósné, Kerék Imre,
Kerék Imréné, Tóth Magdolna, Tóth Éva, Süto Julianna, Balogh
Zsuzsa, Gergely Pálné, Dosztál Magdolna, Orbán Zsuzsa, Vaderna
Margit, Breiderbach Katalin, Pájer Gizella, Horváth Mihók
Erzsébet, Kiss Teréz, Szabó Klára, Hipságh Anna, Lapis Katalin,
Kiss Ibolya, Biacsics Anna, Pócza Márta, Bánhidy Edit, Szucs
Miklós és Németh Melinda.
Az iskola felszereltsége 1974 végén: 2 db televízió, 3 db
rádió,
5 db diavetíto, 3 db lemezjátszó, az összes földrajzi és történelmi
térkép, fizikai és kémiai alapfelszerelések, applikációs felszerelések
minden alsós osztály számára, applikációs képsorozatok földrajzból,
történelemből, élovilágból és oroszból.
A tanulók létszáma az 1963/64-es tanévben 229, az 1974/75-ös
tanévben 148.
A 8. osztályos tanulók beiskolázása (26 fo) az 1963/64-es
tanévben gimmnáziumba 8 fő, technikumba 1 fő, szakmunkásképzőbe
11 fő, nem tanult tovább 6 fő.
Az iskolatörténet lezárva 1974 végén.
|