Emlékeink
Információk az első világháborús emlékművön szereplő és nem szereplő hősökről
Írta: Robotka Csabáné könyvtáros, történelem-földrajz szakos tanár   
AddThis Social Bookmark Button

Az összeállítás adatai alapvetően az alábbi forrásokból származnak:

  1. a fertőszéplaki emlékmű névsora 1-59. név.
  2. a Hadtörténelmi Levéltár őrizetében található I. világháborús halotti anyakönyvek gyűjteménye, amely általában katonai alakulatonként vagy különféle egészségügyi intézményenként összeállított halotti anyakönyvekből áll. Az anyag korántsem teljes körű. (HL)
  3. a cs. és kir. Hadügyminisztérium által, a világháború során hivatalosan kiadott veszteségi listákból kigyűjtött adatsorok, kevésbé informatívak. Szerencsés esetben a név mellett a születési év is szerepel, vagyis azonosítható az illető katona. (VL)
  4. az I. világháborús katonatemetőkre vonatkozó iratanyag. (KT)
  5. a soproni levéltár állami halotti anyakönyvei 1914-1939 között (SL)
  6. Sopron vármegye halottas jegyzéke (MOL)
  7. ? bizonytalan (olvashatatlan, több, néha ellentmondó információ)
  8. nem volt róluk információ – csak a személyek neve szerepel


Információk az első világháborús emlékművön szereplő hősökről


A középső táblán szereplő nevek:


Bak József honvéd, népfelkelő, a császári és királyi (rövidítve: cs. és kir.) 76. gyalogezredben. Született: 1897 Fszéplak. Szülei: Horváth Ágnes, Back (!) Sándor. Az osztrák tengermelléken, a déli fronton, Vertojka mellett esett el 1917. 08. 31-én (ütközet: 09. 01-09. 31 között volt).

VL: VI/ 663. sz. füzet; BM sz. 69860/918

Balogh József honvéd, népfelkelő, a cs. és kir. 76. gyalogezred, V. pótszázad beosztottja. Született: 1895, Fszéplak. Szülei: Czifra Rozália, B. Antal. Vallása: r. katolikus, nőtlen, foglalkozása: földműves. Ütőértágulatban és idült vérszegénységben a Krakkó-i várklinikán, a cs. és kir. erődkórházban halt meg 1916.07.19-én. Itt temették el, sírja a helyi temetőben van, temetése: 07. 21-én volt.

HL 278/1771; BM sz. 322/917

Bán Bálint honvéd, népfelkelő. A cs. és kir. 76. gyalogezred, II. zászlóalj, 6. század beosztottja. Született: 1896 Fszéplak. Szülei: Horváth Eleonóra, B. Sándor. Vallása: r. katolikus, foglalkozása: földműves. Bevonult a mozgósítás során, 1914 augusztusában alakulatával az orosz frontra vezényelték. Panasowka, Galícia (K-Lengyelország) mellett esett el 1915. dec. 04-én. (ütközet: dec. 01-12.31 között), A cs. és kir. 76. gyalogezred Panasowka-ban létesített temetőjében temették el.

Információ: a családtól 18 évesen, 1914. augusztusban bevonult, az orosz fronton 1914. dec. 12-én fejét gránát, (vagy aknaszilánk) találta el és meghalt.

Információt adta: Bán Ilona ált. isk. tanuló, 1991.- Hegy u., nagyapjának testvére volt Bán B.

VL: V/412. sz. füzet; BM sz. 161267/916

Bővebben...
 
A fertőszéplaki első világháborús emlékmű
Írta: Robotka Csabáné könyvtáros, történelem-földrajz szakos tanár   
AddThis Social Bookmark Button

100 éve ért véget az első világháború. A Nagy Háborúban széplakiak is harcoltak, többen soha nem térhettek haza családjukhoz. Erre emlékezünk az alábbi írásban.

Bővebben...
 
Régi képeslapokon Fertőszéplak
Írta: Kóbor Attila Fertőszéplak polgármestere   
AddThis Social Bookmark Button
Kedves Széplakiak!
Időutazásra hívom Önöket. Lajber Zsuzsa tanárnő segítségével betekintést kaptunk Bognár Béla Sopronban élő képeslapgyűjtő, Széplakkal kapcsolatos gyűjteményébe. A több tízezres gyűjteményéből kaptuk tőle a fertőszéplaki lapokat. Ő is falunkban született, édesapja széplaki, édesanyja hegykői, de már ez utóbbi helyen gyermekeskedett.
Köszönjük, hogy önzetlenül megosztotta velünk ezeket a pótolhatatlan dokumentumokat!
Egyik részük legalább száz éves, a képek másik csoportja a két világháború közötti évekből való. A legtöbbször ezeken a templom és környéke (kálvária, iskola, Hősök Ligete, Széchényi kastély), a jellegzetes utcaképek és a falu boltjai szerepelnek. Az évek alatt bekövetkező változások is érdekesek.
Kérünk mindenkit, mutassa meg ezeket a fotókat, az internetet nem használó időseknek, mert ők biztosan segíthetnek abban, hogy hol állt az adott épület (kocsma, bolt stb.). Ha kiderül, osszák meg velünk is ezt a tudást!
Elsőként az “örök klasszikus” amellyel sok Fertőszéplaki háznál magam is találkoztam:

Kedves Széplakiak!

Időutazásra hívom Önöket. Lajber Zsuzsa tanárnő segítségével betekintést kaptunk Bognár Béla Sopronban élő képeslapgyűjtő, Széplakkal kapcsolatos gyűjteményébe. A több tízezres gyűjteményéből kaptuk tőle a fertőszéplaki lapokat. Ő is falunkban született, édesapja széplaki, édesanyja hegykői, de már ez utóbbi helyen gyermekeskedett.

Köszönjük, hogy önzetlenül megosztotta velünk ezeket a pótolhatatlan dokumentumokat!

Egyik részük legalább száz éves, a képek másik csoportja a két világháború közötti évekből való. A legtöbbször ezeken a templom és környéke (kálvária, iskola, Hősök Ligete, Széchényi kastély), a jellegzetes utcaképek és a falu boltjai szerepelnek. Az évek alatt bekövetkező változások is érdekesek.

Kérünk mindenkit, mutassa meg ezeket a fotókat, az internetet nem használó időseknek, mert ők biztosan segíthetnek abban, hogy hol állt az adott épület (kocsma, bolt stb.). Ha kiderül, osszák meg velünk is ezt a tudást!

Elsőként az “örök klasszikus” amellyel sok Fertőszéplaki háznál magam is találkoztam:

 

Bővebben...
 
25 éve történt
Írta: Kóbor Attila Fertőszéplak polgármestere   
AddThis Social Bookmark Button

Pontosan 25 évvel ezelőtt történt, hogy Fertőszéplak adott otthont az országos tanévnyitó ünnepségnek, melyet az akkori művelődési és közoktatási miniszter, Andrásfalvy Bertalan is megtisztelt jelenlétével. E jeles napon vette fel iskolánk, településünk egykori szülöttjének, Széchényi Ferencnek nevét.
Az eseményt a televízió élő adásban közvetítette és a Kisalföld napilap is megírta másnapi számában. A napilap cikke a fenti képre kattintva teljes egészében olvasható, Robotka Csabáné kutató munkájának köszönhetően.

Pontosan 25 évvel ezelőtt történt, hogy Fertőszéplak adott otthont az országos tanévnyitó ünnepségnek, melyet az akkori művelődési és közoktatási miniszter, Andrásfalvy Bertalan is megtisztelt jelenlétével. E jeles napon vette fel iskolánk, településünk egykori szülöttjének, Széchényi Ferencnek nevét.

Az eseményt a televízió élő adásban közvetítette és a Kisalföld napilap is megírta másnapi számában. A napilap cikke a fenti képre kattintva teljes egészében olvasható, Robotka Csabáné kutató munkájának köszönhetően.

 
Szenzációs kutatási eredmény! Előkerült Fertőszéplak historia domusa!
Írta: Kóbor Attila Fertőszéplak polgármestere   
AddThis Social Bookmark Button

Fertőszéplak történelmi múltjának kimagasló dokumentuma a historia domus (latin.; jelentése: háztörténet), melyben évszázadokon keresztül írták a falu életének jelentős eseményeit. A könyv Ormódy atya halála után titokzatos módon tűnt el.

A kutatások során kiderült, hogy Fertőszéplak historia domusát a Győri Egyházmegyei Levéltárban őrzik, ahová kalandos úton került. A dokumentum előkerülésében meghatározó szerepe volt Robotka Csabáné kutató munkájának. Köszönjük neki!

Bővebben...
 
Nád-tűzoltó-arató - Eőri Béla emlékezik vissza tűzoltóként átélt emlékeire
Írta: Lukács Béla; Szerkesztette: Robotka Csabáné   
AddThis Social Bookmark Button

A falusi életben a legények közössége egy zárt csoportot alkotott a régi időkben. A mi falunkban egykoron e fiatalok nemcsak barátok voltak és kortársak, hanem elkötelezett ifjak is. A közösségi tevékenység egyik meghatározó szervezete az önkéntes tűzoltó egyesület volt. A fiatalok felelősségre nevelésének és a közösségért végzett munka hasznosságának átadása folyt egykoron az egyesületen belül. A faluban így minden fiatal igyekezett is részt vállalni valamilyen közösségi tevékenységben. Ma már feledésbe merült ezen időket átélt emberek munkája, akik csak „egyszerűen” tették a dolgukat. A tűzoltó egyesület tagjai közt találhatunk olyan embert, aki nem akart mást tenni „csak” segíteni, a munkáját végezni, rang és elismerés nélkül, egyszerűen csak tűzoltó szeretett volna lenni.

A tűzoltóként átélt emlékeiről Eőri Béla így emlékezik:

A katonaidőmet leszolgálva számos szebbnél szebb gondolattal tértem haza, szülőfalumba. A fejemben gondolatok sokaságával, ahogyan minden fiatal, én is hatalmas terveket álmodtam a jövőmmel kapcsolatban. Az élet azonban más, mint a gondolatok, amelyek az élet küszöbén álló fiatalember vágyaiban megjelennek. A vágyak elszálltak, az élet folyt a hétköznapi mederben és én dolgoztam csendesen.

Bővebben...
 
A széplaki önkéntes tűzoltók III. rész - A „tűzvadász”
Írta: Lukács Béla   
AddThis Social Bookmark Button

A falu közösségi életének aktív részese volt évtizedeken át a Horváth család. A mindennapi életben helytállni sohasem volt könnyű dolog. Azok az emberek, akiknek a munka mellett jutott idejük, energiájuk a közösségért dolgozni, tiszteletet érdemelnek.

Bővebben...
 
A széplaki önkéntes tűzoltók II. rész
Írta: Lukács Béla   
AddThis Social Bookmark Button

Minden gyerek életében eljön a pillanat, amikor álmaiban megfogalmazódik, hogy Ő tűzoltó lesz. Nem tudhatjuk, kinek mikor valósul meg ez az álma. Az emberek nagytöbbségénél csak álom marad. Az életben más foglalkozást találnak maguknak, vagy csak egyszerűen nincs lehetőségük felnőttként gyakorolni ezt a nemes hivatást. A falunk önkéntes tűzoltó szervezete hajdanán lehetőséget kínált minden érdeklődőnek, hogy kapcsolatba kerüljön a tűzoltó élettel. Az 1960-as években falubeli férfiak lelkes közösséget alkotva tevékenykedtek a tűzoltó egyesületben.

Bővebben...
 
A széplaki önkéntes tűzoltók
Írta: Lukács Béla   
AddThis Social Bookmark Button

A falunkban a tűzoltósággal kapcsolatban nem kell évszázados mélységekre ásni. Az idősödő korosztály emlékei őrzik az 1950-60-as évek eseményeit. Az utókor feladata, hogy emléket állítson azon emberek áldozatos munkájának, akik évtizedeken keresztül óvták és védték a falunkat a tűz borzalmas erejétől. Ha ezt nem tesszük, akkor az idő a feledés homályába sodorhatja az egykor nehézségek ellenére is helyt álló helybéliek munkáját.

Az önkéntes tűzoltók a „harc nélküli” időkben a települések közötti megmérettetéseken öregbítették a tűzoltó egyesületünk hírnevét és a falu rangját is emelték a tisztes helyt állásssal a fertő parti települések között. A közösségi élet meghatározói voltak a tűzoltó egyesület által rendezett bálok. Az a sok ősz hálántékú ember, aki annak idején a tűzoltóság báljain öremmel táncolt mind-mind mesélhetne fiatalságáról…

A világ tovább robog és a mai ember csak akkor érzi ezen emberek munkájának súlyát, ha baj van. A tűzoltók tevékenysége a mai kor emberének természetes. Hozzá tartozik az életünkhoz a hivatásos tűzoltók tevékenysége. Tűz, víz, katasztrófa: ekkor tudjuk, kik azok az emberek, akik jönnek, segítenek.

Egy kis település életében egy életforma volt az önkéntes tűzoltóság. Az emberek elhivatottságból, és a falunk iránt érzett felelősségből vállalták ezt a nehézségekkel terhes, de tiszteletet parancsoló szolgálatot. Szolgálták a falut éjjel–nappal, ha szükség volt rá, és rendszeresen gyakorlatoztak. Közösségi életet éltek, amikor szabadidejük engedte. A gyermekeiknek példát adva szerették volna tovább adni a hivatástudat minden szépségét.

A helyi tűzoltók küzül Horváth Istvánnal idézzük fel azokat az éveket, amikor még nem csak a mobiltelefonunkban volt egy a szám a tűzoltóság.


Bővebben...
 
Széplak szülötte: Barabás István tűzoltóparancsnok
Írta: Lukács Béla   
AddThis Social Bookmark Button

A falunk és a Barabás család múltjának közös emlékeit kutatva találtam rá a tanító dinasztia falunkból elszármazott, a közösségi életért sokat tevő tagjára. Barabás György feleségével, Rátkovics Katalinnal – a széplaki malomtulajdonos leányával - a Széplak NO.4.sz. házban kezdték  meg  életüket. A családi emlékek szerint Barabás Györgynek és feleségének kilenc gyermeke született. István fiuk 1855. augusztus 18-án született. István a somogycsurgói tanítóképzőben készült a tanítói pályára. A családi hagyományokat követve a néptanítói pályára készült. Édesapja nyomdokaiba lépve néptanítóként és kántorként folytatta pályafutását.  Az élet számos területén tevékenykedett, de ezt felsorolni nehéz lenne mind. A műveltségét jellemezte az, hogy már 8 évesen orgonált. Az életpályájának egyes állomásairól a következőket lehet tudni.

Bővebben...
 
Széplak néptanítója
Írta: Lukács Béla   
AddThis Social Bookmark Button

Egy falu életében a templom és a plébánia mindig fontos szerepet töltött be. A miénkben is nagy hangsúlyt kapott az emberek vallásos élete úgy a múltban, mint a jelenben. Pár évtizeddel ezelőtt a plébánia a fiatalok szabadidejének egy fontos helyszíne volt. Az akkori gyerekek, akik ott asztaliteniszeztek, ma már felnőttek, családjuk van. Biztosan nagy örömmel emlékeznek vissza az akkori időkre, amikor még gondtalan gyerekként sokat játszottak a plébánia üveges teraszán. Az idő eltelt, az emlékek már megkoptak. Ha néha az ember vissza-visszatekint a múltba kíváncsiság fogja el, mi minden volt másképp régen. Kutatjuk a faluból elkerült emberek életét, ők pedig őseikét. De hol is kezdenénk a kutatást? A válasz kézenfekvő: a plébánián. Jól tudjuk, falun a tiszteletes mindenről értesült. Van más személy is, aki esetleg fontos lehet még? Igen, a tanító. 100-150 évvel ezelőtt két jó barát töltötte be ezeket a tisztségeket falunkban.

Bővebben...
 
Az „ÉLŐ ZENE” hagyományőrzője
Írta: Lukács Béla   
AddThis Social Bookmark Button

Az ország nehéz időket élt át az ’50-es években. A nélkülözés és a mostoha körülmények jellemzőek az élet minden területére. A falunkat is megérinti a változások szele, így sokan elhagyják azt, és nyugatra mennek. Ki akarva, ki akaratlanul hagyja itt a szülőfaluját. Az itthon maradottaknak sem lesz könnyebb. Lassan kialakulnak azonban az új társadalmi élet körvonalai, és valamelyest az élet is élhetővé válik a ’60-as években. A falunkban sincs másként, a mindennapi megélhetésért folyik a küzdelem. Új lehetőségei a kulturális kikapcsolódásnak édes ízt kölcsönöznek az egyhangú mindennapoknak. Országos szinten szolgáltatnak zenei műsort, hogy a nép jól érezze magát. A siker nem is marad el, hiszen a táncdalfesztiválok és Ki mit tud?-ok után minden szövőnő táncdalénekesnő szeretne lenni. A mi kis falunknak nem igazán jutott ebből a félig-meddig mesterként kulturális varázsból. A vidéki ember dolgozott világostól sötétedésig, a szabad szombat ekkor még ismeretlen fogalom volt. A társadalom csak később tért át először az egyik szabad szombatra majd a mindkét szabadnapra. A helyi lehetőségekhez mérten megvoltak azok az alkalmak, amikor bálozni lehetett, vagy mulatozni. Ezeket a hétvégéket is csak akkor lehetett felhőtlen mulatozással és tánccal tölteni, ha nem kellett a szombati napot felajánlani egy „nemesebb cél érdekében”. Lassan bontakozott ki így a szórakozási lehetőség az ország szeglétének e kis településén.

 

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 Következő > Utolsó >>

Oldal 1 / 2

Polgármesteri köszöntő

 

Ingyen WiFi Fertőszéplak központjában

Felhasználónév: wifi
Jelszó: free

Facebook

Programnaptár 2019

Domb újság

.


Fertőszéplaki Sportkör

Fertőszéplakinak lenni


Fertőszéplak képekben


 

Környező települések


   Fertőd

   Fertőszentmiklós

   Sarród

   Hegykő

   Fertőhomok

   Petőháza

   Fertőendréd

   Agyagosszergény

   Hidegség

   Fertőboz

   Kópháza

   Balf

   Sopron