Tisztelt Fertőszéplaki Polgárok, Tisztelt Falumbéliek!

Nehezen indult az idei tavasz. Embert próbáló tél után vagyunk és emberemlékezet óta nem tört ránk olyan rendkívüli időjárás, mint március közepén.

Ilyentájt nem szokatlanok a nagy viharok, amiket mi „böjti szeleknek”hívunk. Az idén rendkívüli erővel törtek ránk. Rendkívüli módon, mint ahogy valóban rendkívüli időket élünk. Talán a természet figyelmeztetése is, hogy elemi erővel söpörjük ki az életünkből a csüggedést, a pesszimizmust, a kilátástalanságot és tekintsünk előre. Előre, ahol a természet már a megújulást, a kivirágzást veti a szemeink elé. A testi szemeinkkel már ezt láthatjuk, de ami fontosabb, a lelki szemeinkkel is ezt kell látnunk. Mint ahogy a tavalyi elszáradt, hó által összenyomott levelek közt felveti a fejét a hóvirág, úgy kell nekünk is megtalálnunk életünkben azokat a szépségeket, amelyek előre vihetnek bennünket. Hisz bármekkora is a nyomás rajtunk, vigaszt és reményt találhatunk a házastársunkban, a gyermekeinkben, unokáinkban, munkánkban és céljainkban.

Nem véletlen az, hogy ilyenkor ünnepeljük a Húsvétot, a Keresztény világ Legnagyobb Ünnepét.

„Nagypéntek nélkül nincs Feltámadás” talán soha nem volt aktuálisabb ez a mondás, mint napjainkban. Jogosan érezhetjük: egyre rosszabb a helyzet. Nehezebb a munkahely megtartása és keresése, növekednek az árak, sokan napi megélhetési gondokkal küzdenek. De ha figyelemmel kísérjük a híradásokat, azt is hallhatjuk, hogy milyen sokan támadják hazánkat. „Megbűnhődte már e nép a múltat, s jövendőt” Én hiszem, hogy valóban már a végén járunk a sok megpróbáltatásnak és reményem van abban, hogy javulni fog helyzetünk. Mikor is gondolnám ezt, ha nem épp Húsvét idején?

Hisz a Húsvét, nem csupán a csendes elmélkedés a böjt és a bűnbánat ideje, hanem a megújulásé a reményé és az örömé! Jézus példája is megmutatta, hogy nincs az a világi hatalom, amely el tudná pusztítani az Isten kegyelmébe és az emberi jóságba vetett hitet. Ez a Hit adhat erőt a mindennapokhoz.

Számomra a legfelemelőbb érzés, amikor a feltámadási szentmisén a hosszú hallgatás után megszólalnak az oltár csengői és a templom harangjai. Szinte érezni, hogy még ők is örülnek, hallani, hogy nem „köznapian”, de ünnepi mód zengnek!

Van okunk az örömre! Krisztus feltámadt! Reménységet és az új életet hozhat mindannyiunk életébe, hívőkébe és nem hívőkébe egyaránt.

Engedjük be a feltámadás, a remény és a tavasz örömét az életünkbe! Ennek reményében kívánok Önöknek Áldott Húsvétot szeretteik körében.